14.

 

Protoklorofill és protoklorofillid formák előfordulása és fényérzékenysége nem levél eredetű szervekben

 

Skribanek Anna * ELTE Doktori Iskola

Böddi Béla ELTE Növényszervezettan Tanszék

Mhely: BDF Szombathely

 

 

A protoklorofillid és a protoklorofill előfordulását sötétben hajtatott fás növények szárában (25 faj), lágyszárú fajok módosult szárában (4 faj), és sötétben csíráztatott epi-, és hipokotilokban (10 faj) mutattuk ki. Ezek a szervek a sötétben hajtatott növények levelei pigment tartalmának (friss tömegre vonatkoztatott) 3-25 %-át tartalmazták. A natív 77 K fluoreszcencia spektrumok és azok Gauss komponensei azt mutatták, hogy a szárakban négy protoklorofill vagy protoklorofillid forma fordul elő általánosan. Ezek a 628, 636, 644 és 652-655 nm-en adnak fluoreszcencia emissziós maximumot. A vizsgált fajok mindegyikében a 628 és a 636 nm-es forma dominált. A rövid hullámhosszon emittáló protoklorofill(id) formák nem voltak flash (erős fényfelvillanás) fotoaktívak, flash megvilágítás hatására és folytonos nagy intenzitású megvilágításra is kifehéredtek. Klorofill(idd)é csak folytonos kis intenzitású fénnyel történő megvilágítás hatására alakultak át. Ilyen körülmények között a protoklorofill(id)-klorofill(id) átalakulás sebessége a fény intenzitásától függött. A hőmérséklet csökkenése a fény stressz hatását fokozta, azaz a szárak 4 ° C-on alacsonyabb fényintenzitásnál is már kifehéredtek.

A 652-655 nm-en emittáló protoklorofillid forma intenzitása alacsonyabb, mint a rövid hullámhosszon emittáló formáké. Ez a teljes mértékben fotoaktívnak mutatkozott. Azok a szárak, amelyek fluoreszcencia emissziós spektrumában a 630 és a 652-655 sávok aránya 2-nél alacsonyabb, nem voltak érzékenyek a fénystresszre.

A rövid és a hosszú hullámhosszon emittáló protoklorofill(id) formák is regenerálódtak a pigmentek kifehéredése, vagy fototranszformációja után, ha a mintát 20 ° C-on 7 napig sötétben neveltük. A 652-655 nm-es forma regenerációja nagyobb mértékű volt, mint a rövid hullámhosszon emittáló formáké.

A bemutatott eredmények a gyakorlatban is felhasználhatók. Azon fajok csíranövényeit vagy fiatal hajtásait, melyek szárában a 630 és a 652-654 nm-en emittáló sávok aránya 2-nél nagyobb és vegetatív szaporításkor vagy tároláskor etiolálódnak, pusztulásuk elkerülése érdekében 20 ° C-on és alacsony fényintenzitáson néhány napig akklimatizálni kell, így elkerülhető a fénystressz következtében fellépő szár elhalás.